| * |
Egy
felhívás keretében a "Diskusliste" és a Dennerle "Grünes
Brett" tagjainak körében gyűjtött információk, amikor is
a diszkoszbarátok a konkrét akváriumleírások mellett a tartási
feltételekről is tudósítottak. Az adatok begyűjtését és kiértékelését
Werner Krafczyk adatbázisa jelentősen megkönnyítette. - Köszönöm!
:-) |
| * |
Információk
a 23. fejezetben megadott szakirodalomból. |
| * |
Jörg
Eckert (Zoohaus Dietzenbach) tippjei, aki a múltban újra és
újra tanáccsal és tettel segítette munkámat, valamint Frank
Tinnes tippjei kifejezetten diszkoszos témában. |
| * |
Beszélgetések
és tapasztalatcsere a diszkoszos levelezőlista tagjainak Frankfurt
am Main környéki, majd költözésem után a Felső-Bajorországi
helyi összejövetelein, illetve a Diskusgruppe keretein belül. |
| * |
Saját
tapasztalataim - negatívak :-( és pozitívak :-) egyaránt - ,
valamint tippek a "Diskusliste" tagjaitól.
|
A fent
említett felhívás keretében 47 akvárimleírás és / vagy hőmérsékletadat
érkezett be, amiket egy Excell-táblázatban rögzítettem. Itt kizárólag
az akváriumok leírására korlátozódtam és nem dolgoztam fel az esetleges
javasolt értékeket, hiszen ezeknek számos publikációban utána lehet
olvasni. Kivettem az értékelésből az 1000 liternél nagyobb akváriumokat,
mert bár követendő és kívanatos példával járnak elől, meghamisítanák
a végeredményt; valamint a 240 liternél
kisebb akváriumokat is, mert ezek - kivéve a tenyésztésre szánt
medencéket, amiket azonban itt most nem érintünk - alkalmatlanok
a diszkosztartásra.
Mindez csak irányvonalakat szeretne mutatni,
amikhez a kezdő diszkosztartó igazodhat. Alapként számos diszkosztartó
tapasztalatára építve és a teljesség igénye nélkül, megfelelő utalásokkal
a meglévő átfogó szakirodalomra
2. Átlagértékek, ajánlott értékek
A közölt átlagértékek ajánlásnak tekintendők.
Az akváriumok méreténél és az egyéb paramétereknél az átlagolások
eredményeit értelemszerűen kerekítettem fel illetve le:
| 2.1 Akváriumméretek |
| Hossz |
140 cm |
Mélység |
50 cm |
| Magasság |
60 cm |
Térfogat |
420 liter |
| 2.2 Vízértékek |
| GH max. |
9,00 |
pH min. |
6,00 |
| KH max. |
5,00 |
pH max. |
7,00 |
| Nitrát |
25,00 mg/l |
CO max. |
20,00 mg/l |
| Nitrit |
0,00 mg/l |
PO4 |
0,20 mg/l |
| Vas |
0,30 mg/l |
Réz |
0,00 mg/l |
| 2.3 Hőmérséklet |
| Hőfok min. |
27 C |
Átlag |
28 C |
| Hőfok max. |
29 C |
|
|
| 2.4 Egyéb |
| Liter / diszkosz |
60 liter |
Heti vízcsere |
50 % |
| Etetés / nap |
2-3 |
Növények |
30 % |
3. Eltérő akváriumméretek
A beérkezett adatok feldolgozásával kapott
átlagos akvárium szinte pontosan a következő nagyvonalú méretekkel
bír: 130 * 60 * 60 cm (468 liter). Ennél, illetve az ajánlott méreteknél
megadottaknál kisebb akvárium is szóba jöhet, de minimum követelményként
tartsuk be a 120 * 40 * 50 cm (240 liter) vagy a 100 * 50 * 50 cm
(250 liter) méreteket.
Az akvárium mélysége mindenképpen legyen
legalább 40 cm (még jobb az 50 vagy 60 cm) és magassága 50 cm (még
jobb a 60 cm). A mélység fontosabb paraméter, mint amilyennek esetleg
az első pillanatban tűnik, mivel jelentősen megnöveli a mozgási
lehetőséget az akváriumban, és a 40 cm-s mélység amúgy is még azokból
az időkből származik, amikor az akváriumokat a szekrénysorokba építették
be dekoratív elemként.
A kezdő diszkosztartóknak nyugodt szívvel
ajánlható akváriumok 300 liternél (100 * 50 * 60 cm vagy 120 * 50
* 50 cm) ill. 360 liternél (120 * 50 * 60 cm) kezdődnek.
4. Aljzat
Talajként túlnyomórészt a homokot részesítik
előnyben, mivel ez az aljzat a diszkoszok eredeti származási helyén
is előfordul és elősegíti a természetes táplálékfelvételüket (és
számos társhalét, így pl. a páncélos harcsákét is). Semmiképpen
ne legyenek élesek a szemcsék és azokon a helyeken, ahol növényeket
ültetünk be, legalább 5 cm (meg jobb a 8 cm) legyen az aljzat vastagsága.
Ha inkább a kavicsot kedveljük, szintén figyeljünk
rá, hogy ne legyenek élesek a szemcsék. A kavicsok ne legyenek túl
durvák sem, mivel úgy sok maradék hullhat be a kavicsok közé, ami
bomlási folyamatokhoz vezethet, - különösen, ha tekintetbe vesszük,
hogy a diszkoszokat naponta többször és változatosan kell etetni.
Korábban én az 1/3 kavicsot és 2/3 homokot
használtam, amiket szilikonnal rögzített megfelelő kőlapokkal választottam
el egymástól, ami megakadályozta a kétféle aljzat keveredését és
legfeljebb az aljzat összképét rontotta kicsit. Az új akváriumaimnál
teljesen átálltam a homokra, mivel ennek megvan az a verhetetlen
előnye, hogy az eleség maradékait és az ürüléket egyaránt egyszerűen
le tudom szívni, mivel nem süllyednek le. :) Ezeket az előnyöket
és még továbbiakat is részletesen írja le honlapján Olaf Deters
(http://wwwdeters-ing.de).
Ezért állítottam át az akváriumaimat teljes egészében homokos aljzatra
és minden remekül működik.
Személy szerint nincsen kifogásom a gyakran
a növényekkel és más egyebekkel behurcolt kis kerek csigák ellen,
mivel jó jelzői a túlzott etetésnek és a vízminőségnek.
Ha robbanásszerűen elszaporodnak, akkor általában
túl sokat etetünk. Ha felfelé másznak az akvárium üvegén, ellenőrizzük
a vízértékeket, mivel a káros anyagok koncentrációja kicsivel a
talaj fölött a legnagyobb és megnövekedett koncentráció esetén menekülésre
készteti a csigákat.
Sokkal hasznosabbak a behurcolt kis kerek
csigáknál a tornyoscsigák, amik a felsorolt előnyökön túl a talajt
is átmozgatják, amit ezzel fellazítanak és eltakarítják az eleség
maradékait is.
Ha nagyon elszaporodnak, kényelmesen le lehet
őket szívni a talaj szokásos leszívásakor a maradékokkal együtt.
5. Gyökerek
A gyökerek a diszkoszok számára jó visszahúzódási,
bújkálási lehetőséget nyújtanak, de csak speciális fajtáik alkalmasak,
amik akvarisztikai szakkereskedésekben szerezhetők be.
Gyakran tárgyalt téma, hogy a gyökerek bomlástermékeket
adnak le a vízbe és így a diszkoszok rossz közérzetének okozói .
Ehhez szeretném közinccsé tenni Jörg tippjét a gyökerek (elő)kezeléséről.
Nem sokra tartja a gyökerek részben ajánlott kifőzését, mivel legyen
szó bármilyen fajta fáról, a fa melegítés hatására kitágul illetve
megreped, ami a reakciófelület megnövekedésével jár. Ha a gyökér
úszik a vízen vagy gombás lepedék található rajta vagy a huminsav
leadását akarjuk felgyorsítani, egyszerűen meg kell fordítani az
előbbi elvet azzal, hogy megfordítjuk az ozmotikus nyomást. ehhez
a gyökeret vegyük ki az akváriumból és tegyük magas koncentrációjú
(jódmentes) konyhasó-oldatba (500 gr. 15 liter csapvízhez, 2-3 napra),
azután alaposan sűroljuk le és kész.
