2003.03.09.
2003.
MÁRCIUS 09.
- Az új Red alenquer diszkoszok
egy hónap probléma mentes karantén után átkerültek az 540 literes
társas akváriumba, a többi diszkosz mellé. Először nem is volt
semmi gond, rögtön "megtalálták a helyüket" ebben az akváriumban
is. Két nap elteltével azonban a régebbi diszkoszaink egészen
besötétedtek, a nyálkahártyájuk helyenként csúnyán megvastagadott,
fehéres-nyálkásnak tűnt, és a szokásosnál gyorsabban vették
a levegőt (bár egyikük sem 'pipált' a vízfekszín közelében).
A gyors légzés - és persze a pontos diagnózis hiánya miatt -
nem próbálkoztunk a hőfokemeléses kezeléssel, mert nem akartuk
vele csökkenteni a vízben oldott oxigén mennyiségét, tovább
nehezítve ezzel a halak légzését.Viszont vizet cseréltünk, kaptak
Sera Ectopur-t és Fishtamin-t, valamint megfigyeltük őket. Mivel
másnapra sem javult az állapotuk, egyiküket kifogtuk, és bevittük
a budapesti Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karára,
Dr. Baska Ferenchez (akivel előtte telefonon egyeztettünk).
Persze mindezt a karácsony előtti utolsó napokban, és erősen
reméltük, hogy nem egy gyászos akvárium előtt forgjuk majd bontogatni
az ajándékokat.
A
vizsgálatok azt mutatták, hogy a bélsárban nincsenek élősködők,
és a bőrfelszín elváltozásait (besötétedés, nyálkahártya megvastagodás)
szintén belülről kiváltott jelenségek, mivel a bőr szintén szép
tiszta volt. A halacska eddig elég hősiesen tűrte sorsát, de a kopoltyúlemezek
vizsgálatáshoz szükséges minta kimetszését nem igazán értékelte
- fürgébben fickándozott szegény, mint valaha. De a kellemetlenség
csak átmeneti volt, és ráadásul szükségesenek is bizonyult, mivel
bár a kopoltyún sem mutatkoztak élősködők, a vizsgálódó Dr. Baska
Ferencet idézve "gyönyörű baktérium telepek!" voltak láthatók
a kopoltyúlemezeken és a lemezek között, ebből adódtak a tünetek.
A diszkoszunkat egészben kaptuk vissza, és egy saját fejlesztésű
folyékony, ezüst alapú szert is, ami egyrészt a vízben élő baktériumok
számát csökkenti fertőtlenítő hatásával.
A
diszkoszok pár napig még elég rossz bőrben voltak, de azután szépen
összeszedték magukat. Sajnos egyiküket azonban elvitte a betegség
- persze a legnagyobbat és legszebbet, ahogyan ez ilyenkor már lenni
szokott :( Egyébként érdekes volt megfigyelni a különböző beszerzésekből
származó diszkoszaink reakcióit: az új Red alenqer-eknek nem volt
gondjuk, a Pigeon panda-kat és a Blue diamond-ot közepesen viselte
meg az egész történet, a vörös-türkizeket viszont annál inkább.
A többi halnak egyébként szintén nem volt baja. Sajnos
a fentiek bármikor megtörténhetnek, ha azonos fajta újabb egyedeit
tesszük az akváriumba: azok a baktáriumok, amikkel az újak vidám
együtt élnek, akár a régebbi halak pusztulását is okozó betegséget
okozhatnak, és ez persze fordítva is igaz. Ez tehát nem a karantén
függvénye volt. Az első képen a kék-türkiz, aki nem vészelte át
a betegséget.
Az
új halak körüli felfordulás miatt mozgalmas decembert nyugodt január
követte. A 150 literes akváriumba átkerült Panaque nigrolineatus
közben kapott egy kis társaságot, mégpedig egy-egy L200, L35 és
L68 személyében, akikkel békésen megfér. A diszkoszos akváriumban
a növények azóta kifejezetten meghálálták a Panaque kiköltözését,
és látványos regenerálódásba kezdtek! Így egyértelművé vált, hogy
nem is a CO2 adagolás beszüntetése, hanem ez a halacska volt a növények
siralmas állapotának oka, bár napközben szinte csak a gyökerek valamelyikére
tapadva lehetett látni. A mostanában változatos élethez szokott
Nigrolineatus-t február végén "kirándulni" is elvittük,
mégpedig a TIT "Otthonunkban a természet" c. kiállítására,
ahol szépen feszített a látogatóknak a diszkoszos akváriumban :)
Januári
szerzemények még a Corydoras adolfoi-k is, akik eleven
természetük miatt már régóta a kivánságlistán voltak :) Egy hónapra
ők is a karantén akváriumba kerültek, majd szépen, gond nélkül átköltöztek
a diszkoszosba, és azóta is vidáman elvannak benne. Nagyon szorgosan
takarítanak, lelkesen úsznak a vízközti szinteken is, teljesen bejárva
az akváriumot, és békésen kijönnek a többi páncélosharcsával is.
A növendék Red alenquer-ek pedig szépen fejlőnek, esznek, nőnek
kerekednek, ahogyan azt a kis és közepes diszkoszoknak azt illik
:)
